Újabb alku
2006.08.28. 21:33
Újabb alku
A folyóson tartottak a titkos járat felé, amikor ismerős parancsoló hangot hallottak meg.
-Jack Sparrow! Raveena Twain!- hallották a földszintről Kirkland hangját.
-Kapitány!- Mondta egyszerre Jack, Raveena, Will, és Elizabeth.
-Tök mindegy! Jöjjenek ide!
Jackék a korláthoz léptek, és lenéztek. A földszintem Kirkland állt, a csapatával és a megkötözött Elizabethtel.
-Hm, és most?- Kérdezte Raveena.
-Alkut kötünk!- Mondta Jack mi se egyszerűbben.
-Alkut? Mond, neked ez a mániád?- Kérdezte Will.
-Nem, csak örül, hogy végre megtanulta ezt a szót.- Árulta el Raveena.
-Javíts ki, ha netán tévednék.- Fordult a nő felé Jack.- Te elméletileg rajongsz értem. Mégis már-már állandóan megjegyzést teszel rám.- Mondta Jack.- Különben is! Te erről honnan tudsz?- Kérdezte őszinte kíváncsisággal Jack.
-Ahonnan minden mást. Pár dolgot Noringtontól, párat meg két kalóztól, akik a Gyöngyön szolgáltak, és őket is sújtotta az átok. A másik pedig, hogy miért piszkállak? Kétszer öltek meg majdnem miattad, szerintem ez erős érv. Tévedek, Kapitány?- Indult a lépcső felé Raveena.
-Elég erős.- Jegyezte meg Jack.
-Ha kibeszélgettétek magatokat, esetleg kiszabadíthatnánk Elizabethet?- Türelmenkedett Will.
-Persze, egyszer, netán-tán.- Húzta elő a kardját Raveena, és el akart indulni.
-Ravy…- Szólt Jack.
-Ne nevezz így! Utálom. Én se nevezlek téged Jackynek.
Jack láthatóan elborzadt ettől a felvetéstől, ez a lányt mulatatta.
-Oké, igaz, bocsánat. Hova mész, kincsem?- Kérdezte Jack.
-Hova, hova! Megmentem Elizabethet.- Indult el Raveena.
Ahogy a lány hátat fordított Jack meglátta a pólóján lassan átütött vérfoltot.
Ideje lesz gyorsan cselekedni, mert még a végén meghal itt nekem. Gondolta Jack, majd Willhez fordult.
-Hallottad William! Indulás!
-Jack, láttad…
-Igen-igen, épp ezért szedd már a lábad!- Eredt Raveena után Jack. Will is így tett.
-Mr. Kirkland, miért kell ebbe az ügybe hölgyeket is belekeverni?- Kérdezte Jack, és Raveena elé állt.
-Csak egy hölgy van itt, Miss. Swann. Neki már halottnak kéne lennie.- Nézett lenézően Raveenára Kirkland.
Raveenában, mint mindig most is hirtelen felcsaptak a harag lángjai, és előre lépett, de Jack erősen megfogta a kezét, és maga mögé húzta.
-Ez nem helyes beszéd, ugyanis Miss. Swann, rég kilépett a kisasszony szerepből. Árulja el Mr. Kirkland, mit óhajt, legénységem e tagjáért?
-Ne komédiázzon velem Sparrow! Tudja nagyon jól! A szobor kell, ami már eredetileg is apámat illette, így most engem.
-Nem illet téged semmi, te utolsó gyilkos!- Sziszegte Raveena.
-Az ön helyében hallgatnék, hiszen a maga apja ölte meg, az apám.
-Ez hazugság!
-Héhé! Mi ez? Kezd ez az egész egy családi komédiává válni.- Szólt közbe Will.
-Igaza van. Beszéljünk, komolyan. Mit akar?- Kérdezte Raveena.
-Menjenek el a szoborért, hozzák ide, és megkapják a szépséges Miss. Swannt.
-Rendben van.- Bólintott Will.
-Félórát kapnak.
A hármas bólintott, majd elmentek.
-Hol van a szobor?- Kérdezte Raveena.
-Csak kövess!- Mondta Jack.
Visszamentek a szobába, ahol még mindig tárva-nyitva várta őket a titkos szoba. Jacket követve bement Will és Raveena is. A szűk kis folyosó, egy hatalmas terembe vezetett, melynek közepén állt egy emelvényen az aranykezet ábrázoló szobor. A falakon itt is páncélok, és más díszek voltak.
-Könnyű volt.
-Az.
-Mi a bajos Jack?
-Semmi Raveena, csak túl egyszerű.- Morfondírozott Jack.
-Ugyan!- Legyintett Raveena. Elindult a szobor felé, de Jack visszarántotta, a lány alig egy centire állt Jacktől, a testük pedig egymáshoz simult.
-Ne légy ennyire…türelmetlen, kedvesem.- Intette Jack.
-Nem vagyok az.
-Dehogyisnem. Türelmetlen, hirtelen haragú nőszemély vagy, és ez rossz. Az előbb is a düh vezetett volna, ha nem foglak vissza. Tegnap pedig dühből vívtál. Ez rossz.
-Mi ez? Jack Sparrow nem ilyen.- Lepődött meg Raveena.
-Ne hidd azt, hogy miattad aggódom, ami engem érdekel, azaz, amit tudsz a kulcsról.
-Óh, bocs, én voltam a buta, hogy olyat feltételeztem rólad, hogy érdekel valaki magadon kívül!- Rántotta el a kezét Raveena, és elindult a szoborhoz.
Jack a fejét ingatta, és Willre sandított, aki már szóra nyitotta a száját.
-Egy szót se!- parancsolta neki.
Raveena körbe járta a szobrot, és megvizsgálta.
-Nincs itt semmi.
Jack is körbejárta. Igazat kellett adnia a lánynak, tényleg nem látszott csapdának.
-Jól van, vigyük!
Raveena megfogta a szobrot, és óvatosan levette az emelvényről. Nem történt semmi.
-Igaza van Jacknek, ez túl könnyű.
-Vészmadarak vagytok, te is, és Jack is.- Közölte Raveena. Csakhogy ekkor megremegett alattuk a föld. A falak elkezdtek egymáshoz közeledni. Az oszlopok kidőltek.
-Oké, talán mégsem olyan egyszerű.
-Ez nagyszerű! El fog süllyedni a sziget! Rohanás!- Kezdett rohanni Jack.
A hármas épp kijutott a titkos teremből, mögöttük az egész összedőlt.
-Ezt megúsztuk!- Fújta ki a szeméből a haját Raveena.
-Azt igen Miss. Twain! Adja oda a szobrot!
Raveena megfordult. Kirkland állt vele szemben, és fegyvert szegezett Jack fejének.
-Adja, ha nem akarja, hogy megöljem az imádott Sparrowját.
-Miből gondolja, hogy érdekel, hogy mi lesz vele?- Biccentette oldalt a fejét Raveena.- Csak a hajó miatt kellett, mivel az enyémet maga elvette, kellett egy másik.
-Hazugság. Mindenki tudja, hogy rajong ezért az alakért.
-Ez igaz, éppen ezért tehetném meg, hogy arannyá változtatom, és kiteszem a hajóm orrára. Óh, de előbb a Tortugai nők számára legfontosabb értékét oda adnám nekik. Sejtésem szerint, szívesen beolvasztanák.- Mosolygott Raveena, mit egy tébolyult.
Jack szeme elkerekedett. Két dolog lehetséges, vagy remek színésznő, vagy teljesen őrült ez a nő. Gondolta.
-Maga aztán tényleg fanatikus.- csettintett a nyelvével Kirkland.
-Így van. Magáé lehet a szobor, de előtte, hagy tegyem meg ezt, nagyon akarom.
-Rendben van.- Bólintott Kirkland.- Menjen!- Lökte Raveena elé Jacket.
A lány bebújta a kezét Jack kabátja alá.
-Nos… kedvesem- Súgta a fölébe.- Most hidegvérű leszek…- Mondta, és kivette a tőrt a kabátból, amit Jack még Chantalnál csent el. Jack érdeklődve nézett a lányra.- Feküdj!- lehelte Raveena.
Jack így is tett. Raveena pedig a tőrt, egy tökéletes dobással Kirkland szívébe dobta. Azt teljesen váratlanul érte, a hatalmas fájdalom. A ruháját másodpercek alatt átitatta a vér.
-Látja, a bátrak nem hátulról támadnak. Égjen a Pokolban!
-Megölni őket!- Nyögte Kirkland, majd holtan esett össze
|