-Most csalódtál bennem?

-Mi tagadás, igen.- Vágta rá Jack szokatlanul durva hanggal.

-Jó! Legalább tudod, hogy mit éreztem a múltkor.- Kapta fel a fejét Raveena, és sarkon fordulva, elsietett.

Jack felhorkant, majd eszébe ötlött, hogy vajon mire célzott a lány. Arra, mikor a szigeten közölte, hogy nem akar visszajönni? Vagy lehet… a múlt éjjelre? Ettől az eshetőségtől kicsit elsápadt.

-Hé, Raveena!- Szólt a lány után, de az már eltűnt. Jack viszont nem hagyta ennyiben a dolgot. Elindult a lány után, de összeakadt Elizabethtel.

-Valami gond van, Mr. Sparrow?

-Mi gond lehetne, Miss. Swann?

-Misis. Turner.- Javította ki Elizabeth.

Jack erre csúfondárosan elvigyorodott.

-Úgy tudta Raveena véglegesen elhagyta.

-Raveena, olyan, mint a tenger, szeszélyes.- Válaszolta Jack.

-Látom, még mindig érdeklődik iránta.

-Rossz szokásom, hogy odafigyelek arra a néhány emberre, akik valamiért számítanak nekem. Mint Raveena, akinek a lekötelezettje vagyok, vagy William, akinek apja, jó barátom volt…

-Vagy én?- Vágott a kalóz szavába Elizabeth.- Remélem Raveenára jobban vigyáz, mint rám, vagy Willre, akit a Hollandiara szánt önmaga helyet…

-Miss. Swann, vagy Misis. Turner. Mindegy.- Vágott most Jack a lány szavába, és közelebb lépett hozzá. William meglátta ezt a jelenetet, akárcsak a távolabb Martinnal beszélgető Raveena. A két fiatal nem hallotta, miről folyik a szó, de elég volt nekik a jelenet is, hogy rossz érzésük támadjon.- Ön nem vethet a szememre semmit, azok után, amit tett. A hajómhoz láncolt, és hagyott meghalni, én csak visszafizettem a kölcsönt.- Közölte szárazon Jack.- Most pedig, ha megbocsát.- Tette hozzá Jack, és ott hagyta Elizabethet, aki leforrázva, és sértetten nézte a kalóz hátát.

Will a hajó korlátjának támaszkodott. Raveena elnézést kért Martintól, és a fiúhoz lépett.

-Mi a baj, Will?- Kérdezte Raveena, és a vizet kémlelte.

-Semmi. Csak annyi, hogy megint egy Sparrow féle kalandba keveredtem.- Mondott félig igazat William.

-Ebbe én rángattam bele, de ne aggódj, mert egyedül folytatóm.

-Nem hinném, hogy Jack Sparrow lemondana a három amulettről, ami egy hatalmas kincshez vezet.

Raveena ekkor jött rá, hogy Jack nem mondta el a teljes igazat Willéknek.

-Rájött, hogy szabadkalóz vagyok.- Mondta el Raveena. Will volt az egyetlen, aki már akkor tudta ezt, mikor Jack keresésére indultak.

-Sajnálom.- Mondta Will, tudta, hogy Jack szemében ez egyet jelent az árulással és onnantól az a kalóz, számára már nem kalóz.

-Most már tudod, hogy miért van itt a vége a közös kalandnak.- Jegyezte meg szomorúan Raveena. Will vigasztalóan megölelte a lányt.

-Ilyen hamar azért nem szabadulsz tőlem.- Mondta a Raveena mögött álló Jack.

Raveena a kapitány felé fordult, meglepetten, hogy még egyáltalán szóba áll vele.

-William, beszélnem kell Mis. Twain kapitánnyal.

Will értette a célzást, és odébb állt.

Raveena kerülte Jack tekintetét.

-Helyes, hogy szégyelled magad előttem.- Tartott hatásszünetet Jack. Raveena már felkészült a fejmosásra.- Az én szótáramban egy szabadkalóz nem kalóz, de a te eseted más. Ha jól vettem ki a szavaidból, nem volt más választásod.

Raveena meglepődve nézett fel a férfira.

-Tényleg? Nem ugratsz?

-Nincs se rum, se étel a hajómon. A legénység még a te legénységeddel együtt is kevés. Az egyik emberem, akiben azt hittem megbízhatók, elárult. Ezekből adódóan, nincs kedvem viccelni.

A kalózlány bólintott, hogy mindent ért.

-Remélem te se gondoltad komolyan, amit az előbb Willnek mondtál, hogy egyedül hagylak a bajban.- Folytatta Jack.- Te sem hagytál engem. Igaz, megleptél ezzel, de ez még nem jelenti azt, hogy kiteszlek az első szigeten. Megtaláljuk a Boszorkányok hagyatékát.

-Nem is vagyok benne biztos, hogy van-e egyáltalán ennek értelme. Minek kockára tenni az emberek, és a te életed? Végül is kit érdekelne, hogy élek-e, vagy halott vagyok-e.

Kinek lennék én fontos?

Jacket meglepte és dühítette ez a beszéd. Közelebb állt a lányhoz, és a két kezét letette Raveena két oldalára a fakorlátra.

-Meg ne halljak még egyszer ilyen beszédet tőled, kedvesem.- Parancsolta kimérten Jack.

-Miért ne?- Kérdezte kihívóan Raveena.

-Mert nagyon is van, akinek számítasz.- Felelte Jack.

Raveena meglepődve nézett Jack szemébe, aki kiegyenesedett.

-Mutasd meg az amulettet, és azután pihenj le. Felkeltelek, ha Tortugára értünk.- Indult el Jack. Raveena még egy pillanatig bénultan állt, majd a kalóz után indult.

Elizabeth pedig tátott szájjal állt. Ugyanis mindent hallott.

-Will!- Sietett a férjéhez.

William abba hagyta a kötéllel való bajlódást, és a nejéhez fordult.

Elizabeth félrevonta.

-Jack nem mondott igazat. Vagyis nem mondott el mindent. Nem kincsről van szó, hanem Raveenáról.

-Észrevételem szerint, Jack számára ez nagy kincs.- Jegyezte meg Will.

-Raveenát megölik, ha nem szerzi meg az amuletteket, ami nem más, mint a Boszorkányok hagyatéka.

-A gyógyító erővel rendelkező hagyaték?

-Igen az. Ezzel meggyógyíthatnánk az apámat.

-Igaz, de hogy?

-Mr. Sparrow és Raveena higgyék csak azt, hogy nem tudunk semmit. Mikor meglesznek az amulettek, megszerezzük.

-Most mi játsszuk ki őket.- Bólintott Will.