Laura leült az ágyra. Gyorsan járt az agya. Hirtelen felugrott. A nádszekrényhez lépett. Leemelt róla egy könyvet, és pörgetni kezdte a lapjait, míg ki nem esett belőle valami… Egy papírdarab. A lány felkapta, és kiment a szobából. Odakint elhallgatott a beszélgetés mikor kilépett. Mindenki várakozóan nézett rá. Laura sóhajtott, és a papírdarabot Lizzy kezébe nyomta.

-Ez egy régi legenda. Kérlek, csak kint olvassátok el. Viszlát!- fordult a tündér a legénységhez.

-Viszlát! –köszöntek azok is. Ahogy kiléptek az ajtón, Lizzy kihajtogatta a papírt.

-Mi van rajta? -kérdezte Will.
-Egy térkép… Azt írja, a Holtak Országának térképe.

-A Holtak Országa?- Jack nem nagyon értette.

-Én tudom, hol van! De azt nem, hogy jutunk oda… -Alexandra sóhajtott. Mindenki kérdőn nézett rá, mire folytatta.- Ha a Holtak Országába megyünk, el kell hagynunk testünket, oda csak lelkünk „léphet” be.  Ez benne a nehéz. Na mindegy. Majd holnap kitaláljuk, hogy megyünk oda. Aludjunk. –ezzel mindenki egyetértett.

Elizabeth csak hánykolódott az ágyában. Nem tudott elaludni. Felkelt az ágyából és kiment friss levegőt szívni. Odakint köd volt. Hatalmas köd. Lizzy csak nézte, nézte, majd azon kapta magát, hogy egyszer csak elalszik. Mikor kinyitotta a szemét, még nagyobb volt a köd. :) Viszont már nem a hajón volt. Nem volt körülötte semmi, csak a kavargó köd. Nagyon megijedt. Egyszer csak egy alak tűnt fel mellette. Aztán még egy. És még egy. És szép sorban még sok.
-Menj innen! –Liz összerezzent. Egyik alak sem beszélt. A hangok… Liz fejében visszhangoztak!

-Ki szólt?

-Mi! Menj el, ne zavard a békénket!

-De én… én…

-Miért jöttél ide? Takarodj!

-De én… keresek valakit…

-Nem fogod megtalálni! Tűnj el!

-Nem… -Liz már nyöszörgött- Ti tűnjetek el! Hagyjatok! TŰNÉS! –az utolsó mondatot már kiáltotta. Összerogyott és sírt. Szeme sarkából látta, hogy az alakok eltűnnek. Nem tudta, meddig guggolt ott sírva, de neki örökkévalóságnak tűnt. Szintén a szeme sarkából észlelte, hogy egy újabb alak tűnt fel a többi helyén.

-Szia Lizzy!

-Hagyj békén!

-Na tessék, én meg azt hittem, engem keresel!