- Hé, te kisgyerek! – hallatszott egy ház mögül.

 - Ki az? – fordult arra John. (mert, h ő volt az)

 - Jack Sparrow kapitány vagyok.

John közelebb ment a házhoz. Jack egy nagy hordó mögött húzta meg magát.

 - Mindenki téged keres – mondta a kapitánynak. – Meg akarnak ölni…

 - Tudom… - húzta el a száját Jack. – Ezért kéne segítened!

 - És miért segítsek?

Jack elgondolkodott, hogy mit ajánljon fel a fiúnak.

 - Felveszlek matróznak. A Gyöngyre! – mondta aztán vigyorogva.

 - Nem is a tiéd a Gyöngy.

 - Ha segítesz az enyém lesz!

 - Mit kéne tennem?

 - Hát…- Jack maga elő húzta a fiút, hogy lássa. – El kéne érned, hogy a másik irányba keressenek. Én addig felmásznék a Gyöngyre, és…

 - Itt van a Fekete Gyöngy? – nézett csodálkozva John, mire a kapitány bólintott és meg mutatta a fiúnak az egyik domb mögött meghúzódó hajót.

 - Megegyeztünk? – kérdezte Jack.

 - Hát, nem tudom apa dühös volt mikor elvitted a ládájukat, szóval lehet, hogy… - egy női hang ütötte meg a fülüket, ami valószínűleg Elizabeth hangja lehetett.

 - Akkor áll az alku. – mondta sietve Jack, majd kezet fogott a fiúval és elrohant. Per másodperccel később, Elizabeth és Will érkezett a kapitány helyére.

 - Nem láttad? – kérdezte Will, a fiát.

A fiú merengve nézte apját, arra gondolt, hogy mégis inkább apjának kellene segítenie… legalább, hogy tudja Jack kivel, van dolga. Őt nem olyan könnyű rászedni.

 - De. – elkezdett vigyorogni és a keze már a víz felé mutatott, mikor eszébe jutott milyen nagydolgot is ígért neki Sparrow. Ahogy erre gondolt, a keze irányt változtatott és a házak közé mutatott. – Arra szaladt.

 - Barbossa! – kiáltott az érkező kapitánynak Will. – Jack a házak közt bujkál. Nem hagyta el a partot.

 - John, várj, meg itt minket lehet, hogy nem is megyünk el. – fordult fiához Elizabeth, majd megsimogatta a fejét és ő is elment.

Az ifjú Turner vigyorogva nézte, ahogy mindenki elszalad. Ő maga a víz felé fordult, hogy jobban szemügyre vegye a Gyöngyöt, mikor csobbanást hallott.

 - Köszike! – mondta vizet köpködve Jack Sparrow.

 - Szívesen.

 - Jó volt megismerni, add át üzenetemet a szüleidnek és mond meg nekik: Ne felejtsék el a napot, mikor majdnem elkapták Jack Sparrow kapi…

 - Megyek veled! – vágott a szavába John.

 - Mi? – kérdezte meglepetten Jack.

 - Azt mondtad matróz lehetek.

 - Hát...

 - Szólhatok, hogy itt vagy! – fenyegetőzött John.

 - Jól van, gyere!

John és Jack elindultak a hajó felé. S bár a kisfiú tudta, hogy szülei hiányozni fognak neki, azért úgy gondolta így jobb dolga lesz, hiszen teljesül a vágya.  Már majdnem elérték a hajót, mikor meghallották Barbossa üvöltését.

 - Hazudott a nyomorult kölyök! – s, mikor John hátranézett látta, hogy Barbossa villámgyorsan beül a csónakba, és matrózai, Will meg Elizabeth társaságában evezni kezd feléjük.

 - Francba. – mondta Jack.

Olyan gyors tempóban kezdtek elúszni, mint ha maga a sátán üldözné őket. Amint elértek a hajóra felmásztak, s ott minden szem rájuk szegeződött.

 - Figyelem! – kezdte nyugodtan Jack. – Maguk nem láttak semmit. Értették?

 - Mit keres itt kapitány?

 - Szeretném a hajómat visszakapni.

 - És azt szeretné, hogy mi segítsünk? – kérdezte gúnyosan az egyik matróz.

 - Nem – válaszolta Jack és a matróz képébe nyomta a pisztolyát. – Ti szeretnétek, segíteni!

                                                           *******

Mikor Barbossa felért a hajóra, rögtön az egyik matrózhoz fordult.

 - Hol van Sparrow?

 - Mi… - kezdte az egyik matróz. -… nem láttuk… a hajóra biztos felmászott fel.

Will ránézett az előtte álló kalózokra, akik megpróbáltak ártatlanul vigyorogni.

 - Hazudnak! – jelentette ki. – Jack itt van biztos, vagyok benne. Segítsetek megtalálni!

Elizabeth is csatlakozott hozzá és már együtt keresték Jacket. A keresett személy a legkézenfekvőbb helyen volt, ami természetesen senkinek nem jutott eszébe. Ez a hely a rumos pince volt.

 - Jó kis hely, nemde? – kérdezte a kapitány a mögötte baktató John.

 - Igen… Nagyon meghitt.

 - Ez maga a mennyország fiam!

Jack elővett kér rumos üveget. Az egyiket odaadta Johnnak a másikat, pedig megtartotta magának (ez az üveg nagyobb volt, mint a fiúé… valószínűleg véletlen). Bevezette a fiút egy sötét zugba, ami tökéletes búvóhely volt.

                                                           *******

- Jack nincs a hajón.. – tájékoztatta Will Barbossát.

 - De. Itt van valahol. Mindent átvizsgáltatok?

 - Persze. De nem találtuk meg…

  - Biztosan itt van valahol… Csak nem mutatja meg magát. Elő fog jönni. Akár hová bújt rum nélkül nem sokáig bírja, kivétel ha… A pincét is megnéztétek? – kérdezte hirtelen Barbossa.

 - Öööö… - mondta értelmesen Will, majd lerohantak a pincébe, ahol ott találtak Elizabeth-tet.

 - Nincs itt. – jelentette ki a nő.

Barbossa körülnézett majd eszelős módjára elkezdett lövöldözni. Ennek következtében rengeteg rumos üveget tört össze.

 - Mi csinál? – kérdezte ijedten Elizabeth.

 - Mi csinál? – visszhangozta valaki a sötétből. – Ez itt rum, ember!

Jack előlépett John társaságában.

 - John! – kiáltotta Elizebeth és odarohant fiához.

 - Milyen egyszerű dolog is lebuktatni a híres Jack Sparrowt. – mondta gúnyos vigyorral Barbossa. Jack viszonozta a mosolyt, mire ellenfele ráfogta fegyverét.

 - Miért is kellett volna lebuknom? – kérdezte Sparrow.

 - Add vissza a ládát! – mondta Will és ő is, elővette a pisztolyát.

Jack bevágott egy grimaszt, majd Johnhoz fordult.

 - Hozd ide! – John - mint ahogy egy rendes matrózhoz illik - teljesítette a parancsot és visszament a „nem túl jól teljesítő” búvóhelyhez, majd egy másodperc múlva vissza is tért a ládával és egy rumos üveggel a kezében, amiből egy jót is húzott.

 - John, te iszol?  - kiáltott rá elképedve Elizabeth. – Azonnal tedd le azt az italt!

 - Miért tök finom! – feleselt John.

Will kikapta fia kezéből a ládát, hogy megvizsgálja benne, van- e még a szíve. De nem hallotta a dobogást.

 - Hol a szívem? – kiáltotta Jacknek.

 - Gondolom a ládában. – válaszolta a Gyöngy exkapitánya.

 - Hogyan? – Will döbbenten vette észre, hogy nem az a láda van nála, amiben a szívét őrzi. - Ez nem az én ládám.

 - Persze hogy nem! – Jack vigyorogva nézett az előtte álló döbbent emberekre. – Csak nem gondoltátok volna, hogy ellopom a drága Will szívét?

 - Akkor a láda… az most otthon van… és senki sem vigyáz rá. – vonta le Elizabeth a következtetést, amitől Willnek nagyon sietős lett, hogy felérjen a kormányhoz. Barbossa vetett egy dühös pillantást Jackre, majd Turner után ment.

 - Mi van ebben a ládában, anya? – kérdezte John.

 - A legnagyobb kincs! – válaszolt a nő helyett Jack és felvette a Will által a földre került ládát, majd pedig előhúzott belőle egy rumos üveget.

 - Anya, te otthon rumot tartasz? – nézett Elizabethre szemrehányóan John.

 - Öhöm…ööö… - a nő mérgesen Jackre meredt, aki vigyorogva meghúzta az üveget, majd egy másikat odaadott Elizabethnek.

 - Kalóz! – súgta a nő fülébe és felmászott a létrán. Elizabeth elmosolyodott, beleivott a rumba, majd intett Johnnak, hogy menjenek ők is föl.