5.fejezet

  2007.12.09. 18:07

A társaság Tortugán baktatott. John kifejezetten élvezte a dolgot.

Elizabeth pedig annál kevésbé. Képtelen volt bele nyugodni abba, hogy neki akkor lesz majd nyugodt élete, mikor Jack leszokik a rumról. És ez igencsak valószínűtlen…

 - Óvatosan John – próbálta védeni a fiát a nő, de nem jött neki össze.

 - Nyugalom drágám, ez egy kedves környék! – vigyorgott Jack és átkarolta Elizabeth vállát. A nő ránézett Jack ingére és kezére. Volt egy olyan érzése, hogy Jack utoljára egy éves korában látott szappant…

 - Barbossa! Voltaképpen hol találjuk meg a fiát? – kérdezte Elizabeth.

 - Természetesen a kocsmában! – kiáltott hátra, és még inkább megszaporázta lépteit.

 - Frankó! – örvendezett John és Barbossa után eredt.

Jack elbűvölve figyelte a kisfiút.

 - Szerintem ez a gyerek rám ütött! – jelentette ki a kalóz, mire Elizabeth elnevette magát.

 - Persze, biztosan…

 - Gondolj csak bele drágám, az én gyerekem lenne és az lenne a neve, hogy John Sparrow. Jól hangzik, nem?

 - Nagyon – nevetett még mindig Elizabeth is. Egy picit át is futott a fején, hogy milyen apuka lenne Jackből.

 - Tudja mi nem érvényes? – kérdezte Jack( aki mellesleg még mindig átkarolta Elizabethet). - Az, hogy már mindenkinek van ilyen gyerek izéje, csak nekem nincs. Összekéne dobnom egyet.

Elizabeth még mindig nevetett. Aztán hirtelen elkomolyodott, mert meglátta, hogy egy… hát nem épp… anya típusú nő fogdossa Johnt. Már épp kiáltani akart, mikor Jack rászólt.

 - Hagyja csak! Én ennyi idő koromban már három nőn voltam túl…

 - Tíz évesen? – nézett rá undorodva Elizabeth.

 - Öööö…körülbelűl… - vágta ki magát Jack, majd ő is előre szaladt Barbossa mellé, aki már a kocsma előtt állt. Elizabeth magához hívta Johnt és ő is a férfiak után ment.

 - Mehetünk? – kérdezte Barbossa, udvariasan meghajolva Elizabeth előtt.

 - Természetesen Hector! – válaszolta Jack és belépett a hajlongó Barbossa előtt. Utóbbi megforgatta szemeit, John pedig nevetett.

A kocsmában a szokásos hangulat uralkodott. John alig bírt betelni a látvánnyal. Most kivételesen Elizabeth hagyta. Ahogy itt állt megrohamozták őt az emlékek.

 - Elmélkedünk drágám? – kérdezte Jack, majd kortyolt egyet egy rumos üvegből.

 - Honnét szereztél ilyen hamar rumot? – kérdezte csodálkozva Elizabeth. Jack nem válaszolt, helyette kivett az egyik részeg férfi kezéből egy másik üveget, s azt átnyújtotta a nőnek. Elizabeth is nagyon kortyolt belőle.

 - Erre! – adta ki közben az utasítást Barbossa.

Felmentek a lépcsőn, majd egy folyosón, bementek egy sötét szobába, majd onnan még egybe.

 - Hol vagyunk? – kérdezte anyját John.

 - És miért vagytok itt? – kérdezte egy hang a sötétből.

Barbossa elvigyorodott.

 - Philippe, gyere elő!

 - Apa? – kérdezte csodákozva a hang.

 - Fiam! – mondta Barbossa és előre lépett.

A sötétben mocorgás hallatszott, majd kilépett az árnyékból egy …

 - Te lány vagy?! – kiáltott fel Barbossa.

 - Félig – válaszolta Philippe. – Elvileg fiú, de gyakorlatilag lány.

 - Ez meg hogy történhetett? Lisa üzenetében az állt, hogy fiú vagy és a neved Philippe!

 - Hát…a második fele igaz… - vigyorgott a lány.

A többiek kimaradtak a családi vitából. Jack szórakozottan vizsgálgatott egy arany láncot, ami egy asztalon feküdt.

Elizabethnek fogyott el leghamarabb a türelme.

 - A fenébe is, Will veszélyben van! Nem lehetne máskor megvitatni ezt az ügyet?!

Barbossa és a lánya végre abba hagyták a vitájukat, s a férfi elkezdte mesélni mi történt.

 - Én csak egy dolgot nem értek – szólt a végén Philippe. – Mért nem hagyjátok ott azt a kapitányt és hajóztok el. Legrosszabb esetben megölik, de nem hiszem, mert ha megölnék nekik kéne beállniuk kapitánynak. És véleményem szerint egyikük sem akar kapitány lenni…

 - Én is pont erre gondoltam! – jelentette ki Jack.

 - Jack Sparrow? Azt már végképp nem értem, hogy te mit keresel itt…

 - Ez nagyon egyszerű fiam.! Izé…lányom… Szóval nekem semmi szükségem ilyen Tenger Gyöngyére. De annál nagyobb szükségem van, előbb említett tárgy második felére.

 - Gyöngy? – kérdezte csodálkozva Philippe.

 - A Fekete Gyöngy – válaszolta vigyorogva Jack. – Na szóval, akkor pakoljuk fel a kiscsajt a hajóra és induljunk.